Traffic

Erről a játékról már az egyik előző C64-es homepage-emen is írtam, és akkor is csupa jót. Állítólag magyar srácok alkották a progit, valószínűleg ez igaz is, csak én nem találtam rá utalást sehol.

A játék az “egyszerű, de nagyszerű” kategóriába sorolható, mivel a lehető legegyszerűbb a kezelése és a grafikája, a hangokról és a zenéről nem is beszélve (különösen, hogy ez utóbbi nincs is a játékban). De ez csöppet sem von le a játék értékéből, és tök jól el lehet szórakozni vele.

traffic1A város egy forgalmasabb részét látod madártávlatból, és mint forgalomirányító, a dolgod, hogy úgy váltogasd a jelzőlámpákat, hogy sehol ne legyen dugó, tumultus, meg ilyenek. A karambol sajna kimaradt a játékból, bár néha enélkül is elég nehéz. Persze egyszerre nem mozoghat minden autó, tehát a kisebb torlódások elkerülhetetlenek, de amíg az út mellett meg nem jelenik egy szám, semmi probléma. Ha a 7-eshez ér, elkezd villogni, és akkor sürgősen el kell indítanod azt a kocsisort (zöldre kell váltanod a lámpát), mert ha eléri a 10-est, akkor vége a játéknak.

Sajnos arról fogalmam sincs, mit jelent a játéktér közepén a “Q” melletti szám. Az előző oldalamon valaki olvasta az ismertetőmet, és megsúgta, mit jelent, de hol van az már? 🙂

Az én verzióm sajnálatos módon kifagyott 1210 pontnál (mint kiderült a kifagyás előtt lementett képből, fél perccel korábban még 1221 pontom volt. Érdekes…), így fogalmam sincs, milyen lehet a következő pálya 🙁 Viszont az biztos, hogy 200 pontnál jön a második, 500-nál a harmadik, és 900-nál a negyedik pálya. A címképernyőn a felirat aszongya, hogy a T billentyű megnyomására életbe lép a trainer, de fogalmam sincs, mit csinálhat…

Dióhéjban ennyi lenne, de többet szerintem nem is igazán lehet írni róla – ezt játszani kell! 🙂

Jó szórakozást!

Dohi


Némi kiegészítés az ismertetőhöz (köszi Petri Andrásnak!):

[A Q melletti szám] az útkereszteződések mellett látható összes szám összege, tehát az egész pálya globális “zsúfoltságát” jelzi. (Az egyes számok pedig – halovány emlékeim szerint – azt, hogy a feltorlódott kocsisornak a képernyőn NEM látható része milyen hosszú.)


És még egy adag (köszi Mikee-nek!):

A trainer azt csinálja, hogy eredetileg ha valamelyik útnál eléred az 5 plusz járművet akkor van vége a gémnek…


Ákos kiegészítése, a Magyar Commodore 64 H.Q.-ról

Magyar egyetemisták írták, a BME hallgatói, kb. 1985-ben. 1999 pont után nem 2000-re ugrik a számláló, hanem vissza 1900-ra. Tehát nem lehet továbblépni. Bosszankodtam rajta eleget, mert hát az ember fia kíváncsi a következő pályára!

Annyit megsúgok, hogy az 1210 pont utáni pálya olyasmi, mint a harmadik, csak éppen a tükörképe, tehát a fölső vízszintes utca jobb oldali szakasza a rövidebb, a bal oldali a hosszabb (legalábbis ha jól emlékszem, már több mint egy hónapja nem foglalkoztam vele). És azután is van még egy pálya, amire eljutottam.


Az alábbi cikk az 1986. májusi Mikroszámítógép Magazin, Programozók mesélik rovatából származik, s bizonyítja, hogy a Traffic Novotrade fejlesztés!

traffic3Hálás köszönet Tizedes Csabának, hogy elküldte nekem az újságból scannelt cikket!

A Novotrade számítógépes játékterméséből a Traffic című az, amelyet a legtöbb országban játszanak. Itthon is sokan ismerik, de talán érdemes leírni a lényegét: egy londoni térképrészleten közlekedési lámpákat irányít a játékos, és az a feladata, hogy elkerülje a forgalmi dugók kialakulását.

Tetszetős alapötlet, szépen megcsinált játék. Egy gond mégis volt vele: szinte senki sem tudta végigjátszani. Az első, viszonylag egyszerű térképrészlet után ugyanis mind nehezebbek következnek, egyre több kereszteződéssel és autóval. Még maguk a programozók is egy könnyített változaton tesztelték a programot, hogy egyáltalán eljussanak az utolsó szintig. Egy-két, már-már hivatásos játékosnak nevezhető srácon kívül, akik hosszú heteket töltöttek vele, senki sem járt a végleges változat ötödik térképén.

traffic6A Commodore 64-re írt játék angol megrendelésre elkészült Amstrad gépre is, majd felfigyeltek rá a japánok, és meg is rendelték az MSX-re való átírást.

Ilyenkor a vevőnek mindig akad néhány kívánsága, megjegyzése, hogy szerinte hogyan lehetne az ő vevői igényei szerint még jobbá tenni a játékot. A japánok esetében számítani lehetett rá, hogy változtatást kérnek például a grafikában, a címképen, ebben-abban, de arra, ami történt, senki sem számított.

Telex érkezett a japán partnertől, amelyben a szokásos udvariaskodás után (“igazán nagyszerű a játék, kevés ehhez foghatóval találkoztunk stb.”) rátértek a lényegre: a játék túlságosan könnyű! Lehetne-e nehezíteni rajta? Például egy-egy karambollal, a hozzá tartozó mentő- és rendőrautóval, amelyek egy időre minden forgalom elől elzárnak egy kereszteződést?

A játék ebben a már-már játszhatatlanul bonyolult verzióban készült el az MSX-en, de a játékstúdió munkatársait nem hagyta nyugodni a kérdés: mitől könnyű a nehéz játék a japánoknak? Japánba utazva utána is néztek a dolognak.

A történet nélkülözi a csattanót. Kiderült, hogy amikor a Traffic eredeti Commodore-változata megérkezett, két munkatársat ráállítottak, és azok ketten vagy két hétig semmi egyébbel nem foglalkoztak, mint azzal, hogy a Trafficet játszották újra meg újra. A végén már minden motorkerékpárt személyesen ismertek, minden térképet úgy át tudtak tekinteni, mintha azon a környéken nőttek volna fel. Röviden: szakértőivé váltak a témának. Ezután mondtak véleményt, amit telexen elküldtek Magyarországra.

Az előbb azt írtuk: a történetnek nincs csattanója. A programozók és a játékstúdió számára azonban annál több a tanulsága.

Kategória: Tökmák | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

három × öt =