Commando
Mivel az eddigi leírások között még nem volt akció (legalábbis a hagyományos értelemben nem), ezért úgy döntöttem, hogy összehozok egyet. Túl sokat nem is gondolkoztam, hogy melyik játék legyen az alany, hisz mi másról is írhatnék elsőnek, mint a nagy klasszikusról, a Commando-ról!
Ez az a játék (többek közt) amely valószínűleg a legtöbb régi C64 felhasználónak megvolt. Aki viszont mégsem ismeri, az valószínűleg ez után a pár sor után kíváncsi lesz rá. Nos nem is tépem tovább feleslegesen a számat, lássuk mit is tud ez a game !
A címképernyő megcsodálása után egyből a harctéren találjuk magunkat, ahol is a kis kék csávóval tudunk a joy rángatásának segítségével futkozni. Célunk, hogy a pályán egyre előrébb jutva, minél több ellenséges egyedet nyírjunk ki, és ezáltal növeljük a pontjaink számát. A tüz gombbal tudunk lőni (épp arra, amerre a joystickot húzzuk), a SPACE pedig az ellenség megtizedelésére nagyszerűen alkalmas kézigránátok szórására van rendszeresítve. Míg a gépfegyver tára kifogyhatatlan, addig a gránátok száma bizony erősen limitált. A feltöltés úgy lehetséges, hogy a pályán odanavigálunk, ahol látunk 3 kis villogó, egymásra rakott dobozt. Ezzel a cselekedettel +3 gránáthoz jutunk.
Alapesetben 5 gránáttal és 5 élettel kezdünk. A gránátok számának növeléséről már ejtettem szót, az életekről pedig annyit, hogy ha nem tévedek túl nagyot, akkor néha megajándékoz minket a játék egy-egy extra élettel, de hogy pontosan mikor kerül erre sor (hány pontnál) azt ne kérdezzétek.
Amíg játszunk, a képernyő alján kísérhetjük figyelemmel a fent említett dolgok mennyiségének változását, illetve itt láthatjuk az éppen aktuális, illetve az eddig elért legtöbb pont számát.
A game egyik hiányossága, hogy nincs vége. Mondjuk lehet, hogy ez csak az általam végigjátszott törés különlegessége, de az tény, hogy a végső nagy lövöldözés után ismét az első pályára jutottam.
A játék alatt figyelj arra, hogy legtöbbször nem a felénk dobott gránátok, vagy az eltévedt golyók okozzák egy életünk elvesztését, hanem az, hogy egyszerűen eltapos az ellenség, Jön egy ilyen kis szürke muki, és szépen végigsétál rajtunk. Ilyenkor nem tudunk mást tenni, mint egy ízes káromkodás után folytatjuk a játékot egy kicsit jobban odafigyelve ! 🙂
Lehet, hogy mai szemmel nézve a stuff elég egyszerű, de a maga nemében nagyon ász ! Ajánlom minden agresszív hangulatban levő embertársamnak ! 🙂
KIEGÉSZÍTÉS: Említést kell még tenni két programról, melyek összefüggenek az imént tárgyalttal.
Az első a Commando II, amely a (nem hivatalos) második része ennek a remek játéknak. Azért mondom, hogy nem hivatalos, mivel nem a Capcom terméke, hanem a DSE CREW neve díszeleg a címképernyőn. Ezt a csapatot jómagam nem nagyon ismerem, így fogalmam sincs, hogy ők csak törték a programot, vagy saját maguk készítették. A lényeg azonban az, hogy az eredeti Commando-bol való szinte minden. Ugyan az a zene, ugyanazok a figurák, hátterek, stb.. Egyedül a játékmenet más. épp ezért tartom helyesnek a feliratot az induló képernyőn: Second Version. Talán a Secon Edition helyesebb lett volna, de még ez is jobban hangzik, mint ha egy bazi nagy II-t biggyesztettek volna a játék neve mögé!
A másik program, (A neve: Commando’95) amiről szólni kívánok, már egy gyengébb eresztés. Persze ez csak egy szubjektív vélemény, és lehet hogy amiatt érzem így, mert nem igazán mélyedtem bele a játékba. Viszont az első pillantás sokmindent meghatároz…
Ez a stuff (én legalábbis úgy látom) a Shot em Up Construction Kit -tel készült. Ez önmagában még nem baj, de talán szerencsésebb lett volna egy önálló játékot írni, és nem pedig a nagy klasszikust leporolni!
A lényeg az, hogy itt már nem hallani a jól ismert zenét, és a játék kinézete is más. A figurákat, és a háttereket azonban részben az elődből „importálta” a játék készítője. A végső megállapításom erről a klónról: Csak rajongóknak!