The Dam Busters

Miután elhárult Anglia fölül a német támadás veszélye, megkezdődött a „látogatás” viszonzása. Egy ellenséges duzzasztógát lerombolásában vehetünk részt Lancaster típus négymotoros éjszakai nehézbombázó géppel. Mivel a gép teljes személyzetét helyettesítenünk kell, mi vagyunk a pilóta, a navigátor, a fedélzeti szerelő, a lövész és a bombatiszt. Villámgyorsan kell a munkahelyeket váltogatni, de megéri.

Az egyes munkahelyeket „1”-től „8”-ig a szám billentyűkkel változtathatjuk.

Navigátor („5”-ös gomb). A hadműveleti terület térképei között lapozgathatunk, miközben gépünk helyét és helyzetét is látjuk.

A botkormány segítségével egy „navigációs pont”-ot helyezhetünk el a térképen, melyet a pilóta könnyen megtalál. Pilóta („1”-es gomb). A botkormánnyal vezeti a gépet, miközben az ablakon át látja az előtte levő terepet, és az egyszerű műszerfalról leolvashatja (balról) a magasságot, irányt, bedőlést a forduláshoz és a sebességet. Az iránytűben levő függőleges vonal akkor kerül középre, ha a navigátor által kijelölt „pont” felé repülünk.

Orrlövész és bombatiszt („2”-es gomb) légi harcban a botkormány segítségével kezeli a géppuskát a vadászrepülők, reflektorok és léggömbök ellen. Bombavetéskor – szintén a bottal – oldalirányú helyesbítésekkel rávezeti a gépet a célra és oldja a bombát.

Faroklövész („3”-as gomb). A hátulról támadó vadászok ellen harcol géppuskájával.

Fedélzeti szerelő („6”-os, „7”-es gombok). Repülés közben a hajtóműveket ellenőrzi („6”-os gomb), és a botkormány segítségével változtatja a gázkarok és légcsavar állásszög szabályzók állását, illetve szükség esetén leállítja a meghibásodott motorokat a jobb felső sarokban levő leállító karokkal. Felszálláskor a „7”-es gombbal előhívható pulton kezeli a fékszárnyat (középen) és a futóművet (jobboldalt).

Bombavetés előtt a fegyver panelen („4”-es gomb) előkészítjük a bomba kioldását, kinyitjuk a bombatér ajtaját. Végül a „8”-as gombbal előhívhatjuk a harc állását jelző táblát, melyről leolvashatóak az elért győzelmek és elszenvedett sérülések.

Felszálláskor előbb bocsássuk ki a fékszárnyat, majd növeljük maximumig a motorok teljesítményét. Miután a gyorsulás folyamán a sebességmérő mutatója túljutott a függőleges helyzeten, húzzuk hátra a botot és várjunk, amíg a gép felemelkedik. Ezután gyorsan vonjuk be a futóművet és a fékszárnyat, majd csökkentsük a motorok teljesítményét, amíg a gázkarok fölött lévő mutatók abba nem hagyják a villogást. Később is ellenőrizzük időnként ezeket a műszereket, mert a villogás a motor túlterhelését jelzi. A célpont megközelítésekor ereszkedjünk olyan alacsonyra, hogy a magasságmérő villogni kezdjen, készítsük elő a bombavetést, majd megfelelő pillanatban oldjuk a bombát.

A pilóta repülési lehetőségei korlátozottak, de egy több tonnás óriásgéppel a valóságban sem lehet sokat „virgonckodni”. Nagyon reális viszont a repülőszemélyzet idegi és szellemi megterhelésének érzékeltetése, amikor az ember szeretne többfelé szakadni, de mégis kénytelen pillanatok alatt eldönteni, hogy melyik a legfontosabb tennivaló és csak azzal törődni. Például ellenőrzi a motorok állapotát, miközben a támadó vadászok golyói szaggatják a gépet. Egy szó mint száz, igen élvezetes és eléggé reális képet nyújt egy bombázógép személyzetének háborús viszontagságairól.

Az ismertető eredetije megjelent a Bitvadász magazinban, 1986-ban.

Háy György