Kid Grid

Azoknak ajánlom ezt a játékot, akik nem vágynak bonyolult játékmenetre, illetve nem akarnak több száz billentyűkombinációt megjegyezni, és egyáltalán nem akarnak gondolkodni, csupán JÁTSZANI. Ha hiszitek, ha nem, ez a game pont erre jó. Játszani és kikapcsolódni.

kidgrid1A játékban, amely sok másik mellett az egyik kedvencem volt még az emulátor előtti időkben, egy -az első pályán- 42 négyzetből álló rácson kell száguldozni az általunk irányított kiscsákóval. Amerre haladunk, az eredetileg pöttyös rácsvonalak folyamatos vonallá válnak. (Mint amikor a csiga húzza maga után a nyálkát…) Ebből láthatjuk, hogy merre kell még mennünk, hogy az egész rácsot benyálkázzuk. Van még valami ami mutatja, hogy a bejárható terület mely részén jártunk már. Ez a dolog nem más, mint az, hogy azokat a négyzeteket, amelyeket teljesen körbejártunk, a gép beszínezi. Emellett még kapunk +100 pontot minden egyes beszínezett négyzetért. Ez fontos, ugyanis a játék célja -ki gondolta volna- a minél magasabb pontszám elérése.

Néha feltűnnek a négyzetekben kérdőjelek is. Ha ilyenkor sikerül körbejárni, és a gép feltölt színnel, akkor nem biztos, hogy 100 pontot kapunk, hanem általában többet.

Ha csupán ennyi volna a játék, akkor bizony elég uncsi lenne, és nem valószínű, hogy fáradtam volna ezen írás elkészítésével. De mivel ez a betűhalmaz elkészült, ezért biztosra vehetjük, hogy van valami nehezítés is.

Ez pedig nem más, mint 4 gonosz ellenfél, akik össze-vissza mászkálnak a rácson, és általában pont arra kolbászolnak, amerre az általunk irányított figura van, vagy amerre menni szeretnénk. Ha valamelyikükhöz hozzáérünk, akkor némi szédelgés után újraindul az aktuális pálya. Természetesen mínusz egy életünk lesz, de az addig bemeszelt terület megmarad.

Az életekkel kapcsolatos infó, hogy 20.000 pontonként +1-gyel jutalmazza a gép a teljesítményünket.

kidgrid2A 4 ellenséggel szemben (Thuggy, Muggy, Moose, Squashface) csupán egy fegyverünk van, ami ugyan nem öli meg őket, de pár pillanatra elkábítja az összeset, és ilyenkor meglóghatunk előlük, illetve keresztül is mehetünk rajtuk.Ebből a tűzgombbal előhozható kábítóból (Stuns) csak korlátozott számú áll rendelkezésünkre, ám ez minden egyes pályára külön vonatkozik, és az el nem használtak sem vesznek el, hanem hozzáadódnak a következő pályán kapottakhoz.

Azt, hogy mennyi kábítót kapjunk az egyes pályákon, azt a játék elején tudjuk beállítani az F7 billentyűvel. Három lehetőség van: 3, 5 illetve 7 db. Ugyanitt tudjuk beállítani a játék nehézségét is, ami 5 fokozatban állítható a nagyon könnyűtől a nagyon nehézig. Ehhez az F5-ös billentyűt kell kapirgálnunk. Ezen a beállítás képernyőn láthatjuk még, hogy a játékot bármikor megállíthatjuk az F3-mal, majd ugyanezzel folytathatjuk is. Az F1 lenyomásával léphetünk tovább az első pályára.

A játéknak csupán az első pályája egy szabályos rács, a többi már egy kicsit nehezített. Hiányoznak belőle négyzetek, és így a bejárásuk is nehezebb egy kissé. A játék képernyőn alul láthatjuk a kábítóink számát, illetve az aktuális pontszámot. A még meglévő életeinket a képernyő jobb felső sarkában jelzi a gép. (Igen, azokkal a kis sárga pacákkal!)

Azt hiszem felesleges több szót vesztegetnem az ismertetésre. Akinek van kedve, próbálja ki, és szerintem hamar rá fog érezni az ízére.

Jó játékot mindenkinek!

Kategória: Tökmák | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

5 × 4 =