Aztec Challenge – helenke

Az egyik legjobb reflex-játék az Aztec Challenge. Összesen hét pályán kell végigmennünk, amiknek a többsége ERŐSEN reflexigényes. (Az emulátort nem érdemes lelassítani, mert úgy elveszíti a játék az értelmét.)

1. The gauntlet (A páncélkesztyű)

Ahhoz hogy bejussunk a templomba, először el kell érnünk a bejáratig. A templom lábáig kell rohannunk az őrök közt, akiknél lándzsa van. Pár másodpercenként dobnak felénk egyet véletlenszerű irányból és -magasságban. Ha fönt jön, akkor a lefelével lehajolhatunk előle, ha lent jön, akkor meg a fölfelével átugorhatjuk. Ahogy egyre közelebb érünk a templomhoz, úgy bontakozik ki előttünk, és a 15. dobás után már a bejáratot is megpillanthatjuk. Nagyon jók a hangok, mindig jelzik, ha egy újabb dárda jön (, de azt persze nem, hogy honnan). A zene is változik, amint közelebb érünk. A grafika mesteri, csodásan oldották meg a ‘mozgó’ sivatagot, ami mellesleg nagyon jól meg is zavarja az ember látását. Az őrök is finom animációval közelednek. Összesen 17 dárdát kell elkerülni, és már meg is érkezünk.

2. The stairs (A lépcső)

Egy nagyon hosszú lépcsősoron kell felfutnunk, hogy elérjünk a bejáratig. Ezt föntről nem nézik jó szemmel, és nagy kőkockákat gurítanak le felénk. Mindig ugyan olyan sorrendben jönnek a tömbök, de nem nagyon lehet megjegyezni. Itt csak balra (balra irány), és jobbra (jobbra irány) lehet menni. Vannak olyan egymás után legurított kockák, amik elterelnek egy irányba, hogy aztán már ne legyen időnk elkerülni a következő adagot. Nem megoldás a lépcső szélén menni, pár másodperc alatt összelapítanak a tömbök. Sokkal könnyebb pálya, mint a többi. A garfika kicsit butább, mint az első pályán, de megteszi.

3. The temple (A templom)

Bejutottunk a templomba, már csak végig kell futnunk egy-két szobán ahhoz, hogy továbbjussunk. A balra-iránnyal tudunk megállni (folyamatosan tartva), a jobbrával meg ugrani. Ha túl sokat állunk egy terem ajtajában, minden csapdába futás nélkül meghalunk. Egy szobában kétféle csapda lehet: amik a földön vannak, és amik a levegőből potyognak. A földön nyílhatnak ki nagyon mély lyukak, de csapódhatnak fel szöges deszkák is. Ezek a termek egyszerűek, három ugrás, és kész. A szobák másik típusában különböző dolgokat szórnak a fejünkre. Véletlenszerűen esnek; egyszer téglák, máskor dárdák. Nagyon jó reflex kell időben megállni, és elindulni. Ezek a szobák is elég jól néznek ki.

4. The vermin (A férgek)

Ebben a nagy teremben mindenféle ocsmány férgeket kell átugrálni a továbbjutáshoz. A fölfelével lehet magasat ugrani, a lefelével alacsonyat. A levegőből esnek kígyók, a földön óriáspókok ugrálnak, krokodilok fekszenek, és skorpiók mászkálnak. Nem valami jó a sprite-ütközés ellenőrzése, így kétséges, hogy elkapnak minket az állatok. Ez a játék egyik legrosszabb része grafikailag, és a játszhatóság szempontjából.

5. Hopaztec

A templomból kell kijutni egy szobán keresztül, aminek a padlózata kőtéglákból van. Egyes téglákra lépve csapdákat aktiválunk, amik egyből lelőnek. Itt lehet mozogni oldalra, föl, és le, amivel tégláról-téglára lépünk. Csak memória kell hozzá, hogy ha még van életünk, ne lépjünk olyan helyre, amin az imént meghaltunk.

6. Piranha (Piranja)

Egy piranjákkal teli tóba jutottunk. A halak a víz felszínéhez közel úszkálnak, így ha lebukunk (tűzgomb), elúsznak fölöttünk. (Csak egy-két másodpercig bírjuk ki a víz alatt.) Minden irányba tudunk úszkálni. A lényeg, hogy minél többet mozogjunk a vízben. Ha egy piranja belénk harap, a többi megérzi a vért, és egyböl ránk veti magát. A képernyőről alul- vagy felül kimenve a játéktér másik oldalára jutunk. Az a mozgás nem számít, amit kint végzünk. A legegyszerűbb, ha átúszkálunk a játéktéren pl. föntről lefelé, így egy ‘kör’ után mindig pihenhetünk. Ezen a pályán is nagyon jó a grafika; szép a víz, és jól néznek ki a halak.

7. The bridge (A híd)

Egy hídon kell elmenekülnünk. Mivel néhány elem hiányzik, folyamatosan ugrálnunk kell, hogy le ne essünk. Le: egy egységynyi-, balra: két egységnyi-, föl: háromnyi ugrás. Jó hosszú a híd, és nagyon kell figyelni, nehogy nagyobbat ugorjunk a kelleténél, és leessünk a következő lyukon. Talán a második legjobban játszható pálya szép grafikával, és sok-sok izgalommal.

helenke

Kategória: Tökmák | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenegy − 3 =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..